„FEHÉR KAVICS” Kelenföldi Református Óvoda

Köszöntő | Aktuális | Óvodánkról | Csoportjaink| Szolgáltatásaink

Óvodánkban igyekszünk minél több olyan foglalkozást biztosítani az idejáró gyerekeknek,

hogy az elősegítse testi - lelki fejlődésüket, előkészítse őket az iskolára,

és ha szükséges, akkor felzárkóztasson.

Mindezt olyan játékos formában próbálják a szervezők megvalósítani,

hogy a gyerekek örömmel vegyenek részt ezeken az alkalmakon

tartásjavító torna

 Tartásjavító tornára óvodánkban heti egy órában nyílik lehetősége azoknak a középső és nagycsoportos gyermekeknek, akiknek ezt az ortopéd szakorvos javasolta. A torna elsősorban a törzsizmok erősítését célozza, emellett változatos feladatokkal, láb- és talptornával segíti a helyes testtartás kialakulását. A foglalkozás - a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva - játékos formában történik. Tágas  tornaterem és változatos eszközkészlet áll rendelkezésünkre.

szenzo-motoros  szemléletű fejlesztő torna

 TSMT (tervezett szenzo-motoros tréning) az Ayres módszer továbbfejlesztett változata. Jellemzője, hogy regressziós módszer, ami azt jelenti, hogy olyan ingerek pótlására törekszik, amelyek egyrészt kimaradtak vagy elégtelennek bizonyultak az adott gyermek korai életszakaszában illetve törekszik a kórosnak minősülő reflexek gátlására. Ebből adódik, hogy a csecsemő kortól alkalmazható a módszer a kamaszkorig az idegrendszeri érési folyamatok serkentésére, a tudatos és célirányos mozgáskoordináció kialakítására.

Ovi foci

Célunk, hogy a  gyerekek már óvodás korban megkapják azt a mozgásanyagot, amelyet életkori sajátosságaik megkívánnak és megengednek. A gyerekekkel preventív jelleggel foglalkozunk, vagyis úgy készítjük fel őket, hogy a későbbiekben sérülésmentesen tudjanak sportolni.

A foglalkozásokat már 5-6 éves korban elkezdjük: mozgáskoordináció-, egyensúlyérzék-, és koncentrációkészség fejlesztő, valamint labdaérzékelő feladatokat végeztetünk játékos formában. Ennek eredményeképp az alapkoordinációs képességeket olyan szintre igyekszünk eljuttatni, hogy azok bármely másik sportághoz is megfelelőek legyenek.

Néptánc

A gyerekek nevelésében a játék és a tánc pótolhatatlan nevelői értékű, amit elődeink tudatosan vagy sokszor ráérezve, ösztönösen alkalmaztak. A néptánc komplex műfajnak tekinthető, hiszen segíti a gyermek szocializálódását, beilleszkedését egy új társaságba, növeli a magyar identitást, fejleszti a ritmusérzéket. Fejlődik a gyermek mozgáskultúrája, miközben a tánc erkölcsi és etikai tartást ad, segíti leküzdeni gátlásait, növeli az önbizalmát. Szélesedik zenei kultúrája, éneklés közben pedig, nő a szókincse. 

A játékok, és különböző tánc-, ritmusgyakorlatok közben megtanulják alapvető térformák kialakítását, megtartását, mint a kör, sor, stb..., gyakorolják az irányokat.

 A foglalkozások zenés-ritmusgyakorlatokkal, tánccal kezdődnek, majd leülve mondókázunk, dalt tanulunk, ismételünk. A pihentető éneklés után következnek a népi játékok, és végül az értékelés. 

Időnként szép, eredeti viseleteket mutatok a gyerekeknek, melyeket sajnos manapság már nem sűrűn látni. Ezeken az alkalmakon megbeszéljük: miért olyan amilyen, miből, ill. hogyan készült, és melyik korosztály viselte. 

 Legfőbb célom a sokoldalú fejlesztés mellett, hogy a gyerekek rácsodálkozhassanak változatos népi kultúránkra, egy kicsiny darabkáját elsajátíthassák, és később felnőtt emberként is értékelni tudják.

Drámapedagógia

A drámajátékok lehetőséget teremtenek a gyermekek megnyilvánulására, ismereteik gazdagítására, kapcsolataik építésére. Ezekben a tevékenységekben a gyermekek ki tudnak nyílni, belebújhatnak szereplők bőrébe, feloldódhatnak gátlásaik. A foglalkozás a mesékben való elmélyedés által fejleszti a gyermekek kommunikációs és szociális készségét, érzelemkifejezését. A drámapedagógia alkalmazása során a cselekvő, aktív gyermek ismeretei, képességei és szociális viszonyai fejlődnek. Ösztönzi a gyermek képzeletét, segíti a fantáziája kibontakoztatását. A dramatikus nevelés megalapozza a gyermek önismeretét, emberismeretét, gazdagítja alkotóképességét, kreativitását. A gyermek kijátszhatja magából, amit máshogy esetleg nem tud kifejezni. Itt játékos formában találkozunk nehézségekkel, megoldandó helyzetekkel, próbatételekkel és ez később segíthet, ha a valós életben találjuk szembe magunkat hasonlókkal. Az örömteli közös alkotás, játszás felszabadít, feltölt és épít.